Jóga

A jóga nem fitness, hanem az önismeret felsőfoka! Mellékhatásként a testi egészség a ráadás. 
A meztelen jóga egyik célja pedig, hogy a meztelenséget ne a szexhez társítsd.

Meditáció

A meditáció eszköz a mikrokozmosz értelem meghaladása általi megismeréséhez. Vagyis ne csak érteni akard a végtelen világot bennünk, hanem érezd és éld!

Masszázs

Testünk egészségén túl, lelkünk harmóniája megteremtésének egyik kiváló eszköze.  Amíg a jóga és meditáció egyszemélyes gyakorlás, addig masszázs során segítséggel kapcsolódunk önmagunk mélyebb rétegeihez.

Szertartás

Minden spirituális élmény közül a csúcs. Az egységélmény átélése közösségben. Lásd lentebb...

Mantra

Elménk fő akadálya tudatosodásunknak. Annak lecsendesítése mantrák által a leghatékonyabb. Egyeránt gyakorlunk nyugati és keleti mantrákat.

Aromaterápia

Az érintésen túl fontos a megfelelő természetes gyógyhatású esszenciák bejuttatása. A megfelelő azt is jelenti, hogy tiszta, mesterséges anyagoktól mentes.

A meztelenség szokásos céljai

Számos okból lehet az ember meztelen.

1. Tisztálkodás
2. Szeretkezés
3. Orvosi vizsgálat
4. Masszázs
5. Egy bizonyos szint felett strandolás és szauna
6. Művészet alanyaként
7. Szertartás

A szertartásos meztelenség

Értelme

A kondicionált elme ragaszkodásai és félelmei legyőzése, elengedése.
Szertartás során egyéni és közösségi ima vagy meditáció során az ember a lelkét az Égi Rendhez igazítja, szinkronizálja. Ez az élmény túl van a bal agyfélteke racionális szintjén, csak úgy mint a jobb agyfélteke szentimentális ragaszkodásain is.
Ima és szertartás során a tudat feloldódik az Abszolútumban, azaz Eggyé válik Isten bizonyos aspektusával. 

Imádkozni annyi, mint Istennel szeretkezni.

Ez azt is jelenti, hogy minden földi szokást, megrögzött elképzelést maga mögött hagy, aki teljes lényével imádkozik. Egy hasonlat: ahogy az ember egyedül megfürdik a tóban, nem kérdés, hogy, mindent levet, mielőtt a tóba lépne.

Akadálya

A szégyen. A közvélekedéssel ellentétben nem velünk született tulajdonság. Évezredes hibás (zsidó, keresztény és iszlám) vallási meggyőződés égeti bele a globális civilizációnk minden gyermek elméjébe. Az ateista nyugat (média, divat- és pornóipar révén) megörökölte a testi szégyenérzet igényét, miközben csúcsra járatja a szabadosság és hedonizmus minden formáját. A folytatódó programozás révén széles tömegek azonosítják a testet a testiséggel, ugyanakkor pedig a média által támasztott hamis testképet sóvárogják, megmérgezve főleg a nők önbizalmát.

Spirituális értelemben mi a baj a szégyennel? A David R. Hawkins által alkotott tudatosági skála mélypontján található, ami még a félelemnél és a fásultságnál is rosszabb. Nyilván ott általános értelemben fordul elő. Bizonyos esetekben okkal érezhetünk szégyent megbánt tetteink okán, ám testi adottságaink miatt semmi sem indokolja, hogy legyenek negatív értelemben kitüntetett testrészeink.

A szégyen tartós megélése blokkolja a második csakrát, ahogy a félelem az elsőt. Ezért is fontos gyakorlat a testelfogadás és annak érzése, hogy egyetlen testrészünk sem alsóbbrendű mint a másik.

Előzményei

Az ősiségben nem volt külön szakrális és profán. Minden szent volt. Még ma is vannak nagna szadhu-k, meztelen remeték Indiában. Nevük digambara, ami szélbe öltözöttet jelent.

A kelta hagyomány reneszánszát éli, melynek egy modern változata a Wicca mozgalom, ahol több közösség tart szert égbeöltözötten.

Ám tévednek azon keresztények, akik azt hiszik, hogy ez csak pogány szokás. Már a középkori Európában is volt olyan keresztény közösség, az anabaptisták, újrakeresztelkedők, akik ruhátlanul tartottak összejöveteleket, sőt már az őskeresztények is ruhátlanul merítkeztek alá, mely a keresztség eredeti formája volt. Amerikában ma is több lelkész tart bibliatanulmányozást és zsoltáréneklést naturista közösségben, még kápolnájuk is van.

Őseink vallása, mint szerelemvallás!

Számos kutató egymástól függetlenül is állítja, hogy az őshagyományok népei extatikus szerelemvallásként élték meg a Magasabbal való kapcsolatukat. 

Magyar Adorján a XX. század elején a Tündér Ilonáról megjelent könyvében írja, hogy ősvallásunk aranyasszonya a Csallóközben élt ruhátlanul, míg Kocsis István kortárs kutatónk állítja, hogy a Táltos paripa nem más, mint a tantrikus energia, mely még az 1300-as években is élő hagyományunk volt.

De ha kitekintünk keletre, azt láthatjuk, hogy az ábrahámi vallások megjelenése előtt mindenhol természetesen ábrázolták az emberi testet közösségben, sőt még a szerelem képi megjelenítése sem volt tabu.

A szertartásos meztelenség célja

Hogy néz ki mindez spirituális megközelítésből? Ahogy az ember a szerelmével együtt leveti a mesterséges, tanult, nem veleszületett szégyenérzetét, egy tisztultabb tudattal ez csoport szinten is lehetséges, mitöbb érdemes. 

Elszigetelten, de egyre több helyen látni ruhátlanul jógázó közösségeket, ami a testedzésen túl is az önvalóval való összekötésről is szól. Maga a jóga szó gyöke is kapcsolódást jelent.

A szégyenérzet levetése egyben a nemek közti falak lebontása is, ezáltal hidak épülnek, melynek alapjai egymás tiszteletére és teljes elfogadására épülnek. 

A rituális ruhátlanság pedig az aranykor ártatlanságát idézi meg. A magyar ősvallás Tündér Ilonája éppúgy meztelenül élt (Magyar Adorján szerint), ahogy Vlagyimir Megre Anasztáziája is a tajgán.

A 7T a csakrák szerint magyarul és angolul

1. Természetesség - Naturism
2. Testelfogadás - Body Acceptance
3. Tisztaság - Purity
4. Tisztelet - Respect
5. Türelem - Tolerance
6. Tudatosság - Consciousness
7. Teljesség - Transcendence